Kóbor állatok helyzete a körzetünkben 

Többen is jelezték nekem, hogy a környéken sokszor nem tudják, kihez forduljanak, ha egy sérült, kidobott vagy gazdátlan állatot találnak.

Ilyenkor gyakran egy-egy helyi család vagy önkéntes lép közbe. Befogadják az állatot, elviszik orvoshoz, gondoskodnak az ivartalanításáról és az etetéséről. Ez hatalmas segítség, de nem várhatjuk el, hogy néhány elkötelezett ember egyedül oldja meg az egész térség problémáját. 

Jó lenne tudni, kit lehet felhívni

A legfontosabb az lenne, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: kit kell értesíteni, és hová lehet biztonságosan elvinni egy talált állatot.

Úgy gondolom hogy nincs szüksége külön menhelyre minden egyes településnek. Egy jól működő térségi rendszer viszont valódi segítséget jelenthetne. Olyan, ahol van befogadóhely, állatorvosi háttér, szükség esetén szállítás, és az önkormányzatok is együtt dolgoznak.

Fontos szempont, hogy mindenki számára a térségben ezek a helyek könnyen elérhetők és megközelíthetők legyenek. Ne kelljen hosszasan keresgélni, amikor egy sérült állatnak gyors segítségre van szüksége.

Nemcsak befogadni, megelőzni is kell

A menhelyek fejlesztése önmagában nem old meg mindent. Ha nem csökken a gazdátlan állatok száma, idővel minden befogadóhely megtelik.

Ezért elérhető ivartalanítási programokra, az állatok megfelelő azonosítására és több tájékoztatásra is szükség van. Minél többen értik meg, mit jelent a felelős állattartás, annál kevesebb állat kerülhet az utcára.

A menhelyek akár gyerekeknek szóló programokat is tarthatnának. Így már fiatal korban meg lehetne tanítani, hogy egy állat nem játék, hanem hosszú távú felelősség.

A minisztérium válasza 

A helyiek felvetéseit továbbítottam az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak. Dr. Bögi Viktória parlamenti államtitkár arról tájékoztatott, hogy megkezdték egy önálló állatvédelmi szervezeti egység felállítását. Ilyen külön szervezet korábban nem működött a minisztériumon belül.

A tervek között szerepel a kóbor állatok helyzetének rendezése, az ivartalanítási programok támogatása, az állatmenhely-hálózat fejlesztése és az állatvédő szervezetek célzott segítése.

A szükséges pénzügyi források biztosítása még folyamatban van. Emiatt egyelőre nem tudta pontosan megmondani a minisztérium, hogy mikor indulnak el a programok, vagy melyik településen valósulhat meg konkrét fejlesztés.

A segítség mellett átláthatóságra is szükség van

A civil állatvédők rengeteg olyan feladatot végeznek el, amely nélkül sok állat nem kapna ellátást. Az ő munkájukat segíteni és támogatni kell.

Közben fontos az is, hogy a támogatások felhasználása átlátható legyen, és világos szakmai szabályok vonatkozzanak minden szervezetre. Ez nemcsak az állatokat és az adományozókat védi, hanem azokat a becsületes állatvédőket is, akik nap mint nap tisztességesen dolgoznak.

Helyben is fel kell készülnünk

Egy térségi állatvédelmi rendszer kialakításához az önkormányzatoknak, az állatorvosoknak, a civil szervezeteknek és az állami szereplőknek együtt kell dolgozniuk.

Képviselőként a feladatom, hogy felmérjük, hol és milyen segítség hiányzik a körzetből. Fontosnak tartom azt is, hogy az érintett települések és szervezetek kapcsolatba kerüljenek egymással, és a körzet felkészülten tudjon csatlakozni a készülő állami programokhoz.

A cél egy olyan elérhető rendszer, amelyben mindenki tudja, mi történik egy bejelentés után, ki gondoskodik az állat elszállításáról és ellátásáról, és hogyan lehet számára később új otthont találni.