Kedves Márk!

Ne haragudj, hogy csak úgy bejelöltem valamelyik települést, csak így tudtam elküldeni. Ez nyilván nem településfejlesztési probléma, hanem ez élethelyzetből adódó nehézség. Az első fiunk autizmussal él. Velünk él, és nem is fog tudni önállóan, mentorálás nélkül boldogulni. Ép intellektusú, de az autizmus olyan speciális állapot, hogy Őt például jellemzi egy naiv, gyermeki szemlélet, és egy olyan érdekes látásmód, ami nem teszi Őt képessé arra, hogy tágabb képet befogjon. Ahány autista csak él, annyiféle másképp-fejlődési irány létezik. Egészen két évvel ezelőttig GYOD-ot kaptam az Ő állapota kapcsán, ami hatalmas segítség volt a mi családunknak. A felülvizsgálat kapcsán egy beszélgetés során a szakértő úgy ítélte meg a pontrendszer alapján, hogy az otthongondozási díjra már nem vagyunk jogosultak. Ezt nem vitatom, hiszen nálunk sokkal nehezebb helyzetben lévő családok is vannak, önálló étkezésre és tisztálkodásra képtelen gyerekekkel. Annyira jó lenne viszont, ha ezek a gyerekek és családjaik, akik valahol a spektrum szélén vannak, nem szorulnának ki az állami gondoskodásból. Arányosítva, de valamilyen segítséget kapnának. Elmondhatatlanul nagy az a teher, amit annak a súlya okoz, hogy nem tudjuk, mi lesz a fiunkkal, ha mi egyszer meghalunk. Ez az, amit egy szülőnek sem szabadna érezni, soha. Köszönöm, ha érdemben tudtok foglalkozni ezzel a sokunkat érintő üggyel.