1. Túl széles rendeletalkotási szabadság Az önkormányzatok Magyarországon nagyon tág mozgástérrel rendelkeznek a helyi rendeletek megalkotásában. Ez önmagában nem baj, de nincs előzetes szakmai vagy jogi kontroll, így olyan rendeletek is hatályba léphetnek, amelyek nem illeszkednek magasabb szintű jogszabályokhoz, túlterjeszkednek a helyi hatáskörön. 2. Gyenge törvényességi felügyelet A kormányhivatal csak utólag vizsgálhatja a rendeleteket, és kizárólag a törvényességet, nem a célszerűséget vagy szakmai megalapozottságot. Ez azt jelenti, hogy egy hibás vagy jogsértő rendelet, akár hónapokig vagy évekig hatályban maradhat, közben a lakosok jogait sértheti. 3. A jegyző függősége a polgármestertől A jegyző feladata lenne a törvényesség biztosítása, de ő a polgármester alá rendelt helyi tisztviselő. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a jogi kontroll formális, a jegyző nem tud vagy nem mer érdemben fellépni. 4. Nincs független, előzetes kontrol Nyugat‑Európában a helyi rendeleteket gyakran regionális vagy állami szerv vizsgálja még a hatálybalépés előtt. Magyarországon ilyen nincs, ezért a hibás rendeletek „átcsúsznak”, a lakosok csak utólag, panasszal vagy bírósággal élhetnek, a jogbiztonság sérül. 5. Nehezen érvényesíthető jogorvoslat A lakosok számára a leggyakoribb eszköz a Panasz, közérdekű bejelentés, de ez nem kötelezi az önkormányzatot érdemi változtatásra, nem szünteti meg automatikusan a jogsértő rendeletet, nem biztosít gyors megoldást. A túlzott önkormányzati autonómia olyan helyzetet teremt, amelyben a települések széles rendeletalkotási szabadsága nincs megfelelő, független kontrollal ellensúlyozva. Ez lehetővé teszi szakmailag hibás, jogilag aggályos vagy a lakosok jogait sértő rendeletek megalkotását, miközben a jogorvoslat lassú és korlátozott. A jelen panasz célja felhívni a figyelmet arra, hogy a települési önazonossági rendelet is ebbe a problémakörbe illeszkedik, és indokolt annak felülvizsgálata.