Gyermely központja látványosan fejlődik: új aszfalt, rendezett terek, felújított infrastruktúra. Ez önmagában pozitív, de a település nem csak a központból áll. A külterületek és zártkerti részek állapota ehhez képest látványosan elmarad, pedig hosszú távon akár integrálhatók is lehetnének a település rendezett szerkezetébe. Több helyen az utak rendezetlenek, a szabályozás következetlen, a lakcímtilalom pedig tovább erősíti azt az érzést, hogy bizonyos területek jövője nincs igazán átgondolva. A tömegközlekedés ritka és nehezen tervezhető, a gyalogosbiztonság pedig gyenge: több forgalmas ponton hiányoznak a zebrák, ahol egyértelműen indokolt lenne az átkelőhely kijelölése. Közben a település szélén egyre nagyobb ipari területek jelennek meg, és napelempark épült egy korábban mocsaras, természetileg értékes területen. Eközben más, jóval kisebb hatású használati formák korlátozás alá esnek. Mindez felveti a legfontosabb kérdést: merre tart Gyermely? Mi a település hosszú távú iránya, karaktere, jövőképe? Ha az ipari zónák számára biztosítható a szennyvíz-, ivóvíz- és áramellátás, akkor miért nem látszik ugyanez a település más részein? Ez a különbség még élesebbé teszi a fejlesztési aránytalanságokat.